Június 10-én ünnepeljük a Kézművesség Világnapját. A kezdeményezéshez csatlakozva szeretnénk erősíteni a magyar szellemi kulturális örökségek élő hagyományőrzését és továbbadását a jövő generációk számára. Kedvcsinálóként ismerkedjenek meg a csipkeverés, horgolás, szövés, fazekasság, kerámiaművesség, faművesség, rongyművesség, üvegművesség és üveggyöngyözés technikáival. A vetítéssorozat megtekinthető a BMK hivatalos YouTube csatornáján » ♦ kapcsolódó forráspályázat Magyar Kézműves Remek 2020 – felhívás»

Kevés kreatívabb, örömtelibb tevékenység akad, mint a kézműveskedés, mely számunkra szórakoztató hobbi, a mindennapokban kézműves mesterségek sokasága. Mindannyiunk örömére válogattunk közülük, ezzel ünnepelve „alkalomhoz illően”, bepillantást engedve a hagyományőrző mesterek és felvillantva a modern kori alkotók keze munkáját.

 Ünnep vagy akció?

A kézművesség világnapját először a perzsák vezették be saját nemzeti ünnepként. Később a World Handicrafts Day megnevezést használták, azonban a nemzetközi sajtóban és szakmai szervezeteknél ez nem talált visszhangra, így nem nőtte ki magát nemzetközi szintű mozgalommá. 2014. október 18-án a Kézművesek Világtanácsának 50. évfordulója alkalmából az Erdélyi Kézmíves Céh indította újra a kézművesek világnapjának mozgalmát.  A Kézművesek Világtanácsával és más szakmai fórumokkal történő egyeztetések eredményeképpen a választás június 10-re esett, e nap egyben a Kézműves Világtanács (World Crafts Council 1964.) megalakulásának napja is.

Témanapunk üzenete, hogy a kreatív szemlélet generációkon keresztüli áramoltatása közösségi és társadalmi szempontból egyaránt fontos. Az esemény megrendezésével célunk a kézművesség által művelt, és őrzött hagyományok, szokások átörökítése, a gyakorlatias tudás  mentorálása, valamint a tehetséggondozás.

 Programterv

11.00 〰 Csipkeverés – bemutatja: Hemmert Anita okleveles csipkekészítő

A vert csipke készítésének módja a XVI. századtól napjainkig semmit sem változott. Ugyanúgy a 20–60 csipkeverő fa (batyikó, botikó, vetélő, orsó) és az arra feltekert fonal „helycseréje” adja a csipkecsodát, mint az 1560-as években, amikor egy flandriai lány először csipkét vert.
A vert csipke hamar megjelent Magyarországon. A barokk korban a nők legszebb ékessége a csipkegallér és a nyaktól derékig végigfutó csipkedíszítés volt. Zrínyi Ilonáról készült festmények tanúsítják, hogy a csipkedísz továbbra is népszerű volt. Vagyont érő csipkeruhák készültek. Előfordult, hogy egy-egy kelengyéhez ezer méter csipkét is felhasználtak. A 19. század első évtizedeiben Ausztria-Magyarország területén elterjedt a biedermeier divat polgári stílusa. Általánossá vált a csipkegallér és vállkendő, a csipkés fejdíszek, ingvállak, kötények viselése. A jómódú pest-budai polgárasszonyok nemcsak ünnepi alkalomra jelentek meg így, hanem csipkével díszített suhogó selyemben jártak még a halpiacra is.
A XIX. század vége a XX. század eleje, vége és a XXI. század eleje a vert csipke készítés fellendülésének időszakai hazánk egész területén.

Bővebben kapcsolódó cikkünkben »

13.00 〰  Horgolás – bemutatja: Egger Zsófia

Olyan technika, ami a horgolásra már hasonlított feltételezhetően az újabb kőkorban alakult ki, az úgynevezett csomó nélküli egyszálas fonásból. Ekkor még a fonalat kézzel készítették, úgy hurkolták össze egy egybefüggő felületté, az ember saját ujjait használva eszközül.
Később egy horgos végű tű segítségével hurkolták egymásba a fonalat változatos módon sokféle minta szerint.
Erről az eszközről kapta a horgolás elnevezést is, azonban a horgolás egyetlen eszköze nagyon sokféle lehet.

 Bővebben kapcsolódó cikkünkben »

13.15 〰  Szövés – bemutatja: Kokavecz Julianna

A szövés kezdetei a civilizáció kialakulásához nyúlnak vissza. Eleinte faágakból összetoldott keretet vagy rámát használtak szövéshez, a fonalat pedig természetes szálak, például hasított sás adták. Régészek már az ókori sírokban is találtak kimutatható szövetmaradványokat.
Közismert az Odüsszeiából Pénelopé szövőszéke. Ehhez teljesen hasonlóak láthatók szerte a világban a múzeumokban, skanzenekben, és még ma is használatosak a népi mesterségeket űzők körében.
Kézzel és géppel is lehet szőni.

Bővebben kapcsolódó cikkünkben »

13.30 〰  Faművesség – bemutatja: Viha Lajos, „facsipész”

A fafaragás az egyik legősibb mesterség. Már az ősember is művelte, amikor először kezébe fogott egy fadarabot és azt céljainak megfelelően használni kezdte, például amikor két fadarab összedörzsölésével tüzet gyújtott, vagy amikor később dárdát készített vagy íjat.
A későbbiekben az épületek is gyakran fából készültek, és ne feledkezzünk meg a bútorokról sem.
A népi díszítő faragás kialakulásában rendkívül nagy szerep jutott a pásztoroknak.
Unaloműzésként farigcsáló pásztor kezei közül az idők folyamán egyre érdekesebb és szebb munkák kerültek ki.

Bővebben kapcsolódó cikkünkben »

13.45 〰 Rongyművesség – bemutatja: Dezső Ildikó, „rongyműves”

Az alapkoncepció az, hogy natúr anyagból dolgozom. Felhasználom a régi gabonás zsákokat és házi vászon lepedőket, kézi szövésű konyhai kendőket.
Új életet, új funkciót kapnak, beillesztem a mai kor emberének háztartásába, illetve ruhatárába.
Készülnek tarisznyák, hátizsákok, kenyeres zsákok, gyógynövény zsákok stb.

Bővebben kapcsolódó cikkünkben »

 14.00 〰  Üvegművesség – bemutatja: Zágon Judit üvegékszer-készítő

8000 éve már készültek üvegből, obszidiánból ékszerek és szerszámok. Az egyiptomi üvegek jellemző színei a szennyeződéseket felhasználó opakfehér és sárga, valamint a színezett élénk türkizkék voltak. Az üveget tökéletesen színteleníteni időszámításunk kezdetén Alexandriában sikerült. Ezt a gyakorlatot a római üvegművészet terjesztette el üvegtükrök és vázák készítésével. A színtelenített üveget ezután már színezték is. Az üvegművesség sokáig egységes szakma volt: az üveget ott formázták, díszítették, ahol gyártották. Az elkülönülés fokozatos volt; nagyjából a 19–20. század fordulójától beszélhetünk külön az üveggyártásról és az üvegművészetről.

14.45 〰  Üveggyöngyözés – bemutatja: Nagyné Antal Judit ólomüvegkészítő és üvegfestő

Kevés olyan anyag van életünkben amely úgy körülvesz minket mint az üveg. Mégis, ha azt mondom üveggyöngy, már kevesen tudjuk mi is az. Az üveggyöngy, vagy glassbead, vagy lámpagyöngy, ez a tűzben vörösen izzó csodálatos anyag nemcsak egy tárgy, hanem az üvegnek talán a legegyedibb megjelenési formája.

Bővebben kapcsolódó cikkünkben »

15.30 〰  Fazekasság – bemutatja: Kováts Judit

A mezőgazdaság kialakulásának kezdetével egyidejűleg jelent meg i. e. 8000 körül. Égetett agyagból használati tárgyak, elsősorban edények előállításával foglalkozó mesterség.
A fazekas mester keze alól kikerülő tálak, korsók, fazekak képlékeny állagú agyagból készülnek, amely a szárítást követő égetés során szilárd, időtálló anyaggá válik. Ebben az állapotában a cserép a folyadékot átengedi magán, ezért az edényeket legtöbb esetben mázzal vonják be. Az így kapott szilárd bevonat lehetővé teszi, hogy az edényben folyadékot is lehessen tárolni.

15.45 〰  Keramikusság – bemutatja: Búsi József–Búsi Józsefné

A fazekasságból fejlődött ki a kerámia, keramikusság, kerámia művészet. Mivel hazánkban az egyéni keramikussággal kezdetben foglalkozók részben maguk is szobrászok, vagy szobrászjelöltek voltak, érthető, hogy a keramikusság állandóan visszatérő kérdése a kerámia anyagszerűsége, a fazekas és a szobrászi megoldások, módszerek eltérősége volt. Emellett az évszázadok folyamán a népművészet különböző ágai között olyan szoros, elszakíthatatlan kapcsolat alakult ki hogy az egyik díszítőelemeit a másik is használhatta.

 Bővebben kapcsolódó cikkünkben »

Ha kíváncsi vagy más kézművességgel foglalkozó kezdeményezésekre akkor kattints a videógyűjteményünkre.

〰   Alkotó közösségek a fővárosban 〰

Folkudvar: Öt éves a Nyitott Műhely – Hagyományok Háza

A megálmodott műhely a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban talált otthonra. Egész évben érdemes követni az idén már 5. születésnapját ünneplő Nyitott Műhely programjait, de a múzeum nyitva tartási idejében, akár előzetes bejelentkezés nélkül is ellátogathatunk a Fő utcán található közösségi térbe.
A magazinműsorban megszólal:

• Beszprémy Katalin – tárvezető, Hagyományok Háza
• Dukát Judit – népi iparművész
• Torba Ildikó – népi iparművész
• Farkas Réka – kulturális menedzser, Nyitott Műhely

AZTA! néven közösségi műhely nyílt Zuglóban – AZTA! Műhely

Azta! közösségi kézműves és barkácsműhely, a hol szerszámok és az ötletek találkoznak.

Az AZTA! – kézműves- és barkácsműhely egy szociális innováció: 

• A külföldön már régóta működő közösségi műhelyek gyakorlatát (Do it yourself workshops) hazánkban most mi kívánjuk bevezetni és meggyökereztetni, majd az első "pilot" műhely tapasztalataira építve franchise szerűen terjeszteni.
• A műhelybe látogatók kilépve a passzív befogadó, vásárló, szerepből maguk is aktív létrehozóvá válnak az együtt tervezett magas minőségű termékek készítése során.

Az AZTA! - kézműves- és barkácsműhely családbarát hely:

• Egy gyerekekre tervezett barkacsműhely részben a szülőkkel érkező gyerekek is barkácsolhatnak a koruknak és érdeklődésüknek megfelelően kialakított programjaink során.

Az AZTA! - kézműves- és barkácsműhely közösségi tér:

• A fiatalok számára olyan programokat szervezünk, ami az iskola utáni időben nyújt értelmes, aktív időtöltést.
• A gyerekükkel otthon lévő gondozók (anyák, apák) számára a monotonitásból kiszakító, közösségi programokat szervezünk, ahol közösségben tevékenykedhetnek.

Tevékenységünkkel Újpest lakosságának kínálunk:

• természetbeni segítséget – lakókörnyezet komfortosításával, ruhatár javításával,
• elfoglaltságot, tevékenységet.
• A fiataloknak tanulási lehetőséget, ötletet a szakmaválasztásra, szakosodásra, OKJ szakképzésre.

Egy alkotó közösség Budatétényből – Baross Gábor-telepi Polgári Kör 

1909-ben alakult a Baross Gábor-telepi Polgári Kör, melynek szervezésében havonta két alkalommal kézműves foglalkozásnak ad otthont a Pelikán Imre Közösségi Ház.

Kutasné Bálint Katalin és Szabó Györgyné szakkörvezetők mutatják be tevékenységüket a Promontor tévé adásában.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

A Budapesti Művelődési Központ által szervezett számos programon a részvétel ingyenes. A rendezvény résztvevői a megjelenésükkel tudomásul veszik, hogy a rendezvényen fotó-/videofelvétel készül, amelyet az intézmény honlapján vagy Facebook oldalán közzé tehet. A felvételen látható érintett írásban kifogásolhatja az arcmása közzétételét.

MEGKÖZELÍTHETŐSÉG
1119 Budapest, Etele út 55/a.

GPS koordináták: N47.464206, E19.03141

Intézményünk tömegközlekedéssel megközelíthető:  az M4-es metróval (akadálymentes), az 1-es villamossal, a 7, 103, 107, 114, 213, 214-es autóbusszal, Bikás park (előzőleg Kelenföld városközpont) megállónál kell leszállni. Minden buszjáratnak közlekedik alacsonypadlós változata is, melyet a menetrendekben aláhúzással jelölnek.

Csatlakozzon Facebook oldalunkhoz: BMK Facebook oldal
Szeresse Ön is elkapott pillanatképeinket: BMK az Instán
Kövesse szösszeneteinket a Twitteren!
Látogasson el Youtube oldalunkra is: BMK Youtube csatorna
Lapozzon bele kiadványainkba: a BMK kiadványai az Issuun.

 Közművelődési Minőség Díj 2012

• < Előző
• Következő >