Tudta-e, hogy

… a Budapesti Művelődési Központ már 30 éve működik, 1979. július 3-án nyitotta meg kapuit?
 • Az eredeti tervek szerint kerületi klubkönyvtárnak épült, míg Budapest Főváros Tanácsának Végrehajtó Bizottsága úgy nem
   határozott, hogy fővárosi hatókörű módszertani központot létesít egy lakótelepi közösségi ház nagyságú ingatlanban. 
 • A BMK épületén első perctől kezdve két önálló intézmény: a Budapesti Művelődési Központ és a FSZEK Kelenföldi Könyvtára
   osztozott.

… a BMK-nak nálánál sokkal nagyobb intézmények voltak a telephelyei; a Budai Ifjúsági Park, a Pinceszínház és – munkaügyi és gazdálkodási területen – hozzá tartozott a Fiatal Művészek Klubja is?
 • Szakmai elődjének módszertani területen a Fővárosi Művelődési Ház tekinthető, sőt feladatainak és módszertani munkatársainak
   egy részét is az FMH-tól vette át. 
 • A nyolcvanas években a művelődési házak, ifjúsági klubok, illetve a főváros teljes közművelődési tevékenységének szakfelügyelete
   és módszertani segítése volt a profilja.

… kedvezményesen vagy ingyenesen igényes szórakoztatást, játékos ismereteket nyújtó körműsorokat kínált kluboknak, munkásszállóknak, nyári napközis táboroknak és nyitott iskoláknak?
Ezekben a körműsorokban állandó közreműködőként jazzt énekelt Berki Tamás, verset mondott Márai Enikő, hangszeres bemutatót tartott Birinyi József, népi játékokat tanított Székely Éva, táncházat vezetett Nagy Zoltán (Púder), bábot készített Granasztói Szilvia, bőrözött Berhidai Magdolna, virágot kötött Roskó Gábor, filmes vetélkedőket rendezett Dimitrov Sándor, „pantomimelt” Nagyiványi Péter.

Az első lépések
A BMK képzései és kísérletei
A BMK szakmai szolgáltatásai
Kulturális információszolgáltatás 
Fejlesztő munka 
Nemzetközi kapcsolatok
A BMK és a művészetek
Szakmai sikerek

• < Előző
• Következő >