München Európa egyik szökőkutakban leggazdagabb városa. 185 köztéri kútja van. Mikor a város utcáin, terein és parkjaiban sétáltunk, lépten-nyomon látványos szökőkutakban és romantikus vagy vicces díszkutakban gyönyörködhettünk.

Most csak a számunkra legérdekesebbeket mutatnánk be.

A Károly téri szökőkút (Karlsplatz) – egy különleges körszökőkút, mely az Olimpiai Játékok alkalmából kialakított sétálózóna megnyitására készült (1972). Kivilágított vízsugarai este gyönyörű látványt nyújtanak.

Kútfiúcska (Brunnenbuberl – 1892) – a sétáló utca elején található, ahol egy pimasz szatír lespricceli a kisfiút. Állítólag Luitpold régensherceg arra kérte a művészt,hogy takarja le egy fügefalevéllel a kis férfiasságot – de ő erre nem volt hajlandó.

Hal-kút (Fischbrunnen  – 1870) – München legrégibb kútja. A 19. századig itt volt a halpiac és a halkereskedők az élőhallal teli kosaraikat a friss kútvízbe lógatták. Egy régi hagyomány szerint hamvazószerdán a főpolgármester és a városi tanácsos belemerítik a város üres erszényét, hogy a városi kincstár egész évben tele legyen. De sok privát erszény is belemerül –  sosem lehet tudni...  

A Marhavásártér kútja (1964) – A Marienplatz mögött zajlottak a marhavásárok. A kút egy kis gulyát ábrázol, melyet a pásztor a teraszos sziklás fennsíkon terel a víz felé. Körülötte szívesen napozgatnak a müncheniek.

A Valentin díszkút (1953) – a népszerű müncheni komikus, Karl Valentin emlékére készült és a Viktualienmarkt piacon található.   

A Halászfiúcska kút –  Haidhausen városrész piacterén áll. A bronzfiút először úgy állították fel, hogy az Isar part felé nézzen. Az árusok tiltakoztak, mert így a pucér hátsóját mutatta feléjük. Ekkor a fiút megfordították, de ez meg a járókelőket háborította fel. Addig  – addig fordítgatták, míg végül mindenkinek megfelelt.   

A Lenbach villa kertjét 3 szökőkút díszíti (1889) –  Franz von Lenbach festőművész toszkán reneszánsz stílusú házában ma az egyik leghíresebb müncheni modern képtár tekinthető meg.   

A Hofgarten (Udvari Kert) – a város legrégibb parkja, mely a királyi rezidenciához tartozik. A kert közepén álló Diána szentély (1615) kagyló- és mozaikdíszes ivókútjai és a négy szökőkút (1822) sok sétálót vonzanak.

A Békeangyal –  az Isar túlsó partján áll 20 méter magasra is feltörő szökőkútjával, melyet vízköpő halakon lovagló mesealakok díszítenek.   

A kutakról megtudtunk egy érdekességet is: télen falapokkal burkolják be őket, hogy megvédjék a fagykároktól. Minden kútnak van egy méretre szabott „télikabátja”. Tavasszal indul a kút-szezon. Hat hétig tart, míg minden kutat újra levetkőztetnek.

• < Előző
• Következő >