A BMK környezet- és természetvédelmi kiadványa, a Zöld könyv alapján a Kertészkedők klubjával és az Ezüstnet – Internetező Idősek Országos Egyesületével közösen havi egy alkalommal tervezett, vezetett sétákat szervez.
♦ Következő időpont: 2023. szeptember 07. – Pilisi Len Látogatóközpont és Jági tanösvény
♦ Első alkalommal sétánk a Tamariska domb és háborús emlékhelyre vezetett. Tekintse meg videóbeszámolónkat » ♦ Második sétát a Soroksári Botanikus Kertben tettük. ♦ Harmadik helyszínünkön a XVI. kerületbe Cinkotára látogattunk, hogy körbesétáljuk a Naplás-tavat, mely tematikus tanösvényekkel, kilátóval várja a látogatókat.

A Zöld Könyvünk a Budapest és környéki természetvédelmi területek, arborétumok, botanikus kertek és közparkok történetét, működését és közművelődési lehetőségeit mutatja be.

06. 01. – Naplás-tó
Találkozó: 2023. június 1-én 8.45-kor a Budapesti Művelődési Központban
Becsatlakozási lehetőség: pontban 9.30-kor az Örs Vezér téren a metró végállomásánál.

Útvonal: 9.00 BMK – 9.05 M4 Bikás park – Keleti pályaudvarra érkezés 9.16–9.23 Keleti Pályaudvar M2 – 9.30 érkezés Örs Vezér térre/becsatlakozó pont – 9.35–9.45 Séta a 45-ös buszmegállóig – 9.49 45-ös busz Cinkota felé – 10.06 Farkashalom megállóban leszállás – 10.16-kor 46-os busszal tovább közlekedés Helikopter lakópark irányába – 10.23 leszállás Erdei bekötőút megállónál – 10.25–10.45 erdei séta a Naplás-tóhoz.

A bekötőút a tóhoz kb. 15 perc kellemes séta az erdőben, viszont a tó nagyobb szakaszán nincs árnyék, így kérem a napvédelemről ( naptej, sapka/kalap) feltétlenül gondoskodjanak. A tó partján van büfé, mosdó, vízvételi lehetőség. A tavat kb. 1,5 – 2 óra alatt kellemes sétával körbe lehet járni. Kényelmes túracipő viselése javasolt!

A Naplás-tó (hivatalos nevén Szilas-pataki árvízvédelmi tározó) Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, melyet a Szilas-patak duzzasztásával az 1970-es években hoztak létre Budapest XVI. kerületében, Cinkotán. 1997 óta természetvédelmi terület a tározó (16 hektár) és környezete (ami 2013-ban bővült egy kaszálóval, ezzel együtt a nem állandó nyílt vízfelület területe összesen mintegy 150 hektár). Így, kiterjedését tekintve 2021-ben is a legnagyobb fővárosi helyi jelentőségű védett terület.

A Naplás-tó Budapest XVI. kerületében, Cinkota külterületén, a XVII. kerület határában, Rákosliget mellett található.
A Naplás-tó természetvédelmi terület Budapest XVI. kerületében, a „Cinkotai út–Simongát utca–Zúgó-patak” és a „Nagytarcsa közigazgatási határ–Budapest XVII. kerület közigazgatási határ” között, a Naplás út északi és déli oldalán, 1 668 657 m2 kiterjedésű területet jelenti.
A tó vízgyűjtője a Pesti-hordalékkúpsíkságon található.

Körbesétáljuk a Naplás-tavat	Naplás-tavi parti bemutató	A szakvezetőt hallgatva

További információ és jelentkezés:
Mester Erika, Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ;

A Zöld séták további helyszínei és időpontjai:

• 09. 07. – Pilisi Len Látogatóközpont és Jági tanösvény
  Negyedik alkalommal a Pilisi Len Látogatóközpontba visz az utunk, ahol egy megújult interaktív természetvédelmi kiállításon kísér bennünket végig a szakvezető, mikroszkópos természetvizsgáló foglalkozással és kódfejtő játékkal. A komplex program zárásaként a Jági tanösvényen teszünk egy sétát.
• 10. 12. – Margitszigeti Japánkert és Bodor zenélőkút
  Záró, ötödik eseményünk Budapest szívébe, a Margitszigeti Japánkertbe vezet. A kertben több száz éves fákkal és örökzöldekkel találkozhatunk miközben az autentikus növényekkel, kőlámpásokkal szegélyezett utakon lépdelünk. Megcsodáljuk a vízesést, a tavak élővilágát. Meghallgatjuk a századfordulóra emlékeztető muzsikát, mely a 2023-ban megjavított, a Japán kert bejáratánál lévő Bodor zenélőkútból fakad.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

******

 Lezajlott sétáink:

Második sétánk:
május 11-én került sor Bottlik Gábor kertészmérnök vezetésével a Soroksári Botanikus Kertben.
     A Zöld séták második alkalmán, 2023. május 11-én a Soroksári Botanikus Kertbe kirándultunk. A kert hangulata és a szakvezetőnk természet iránti odaadása azonnal magával ragadott bennünket. Bottlik Gábor kertészmérnök irányításával – aki maga is eggyé vált az évek során a kerttel – két óra alatt megismertük a néhol vadregényes, időnként hatalmas láprétekkel tűzdelt Kert középső, növényföldrajzi részét. Minden korosztálynak csak ajánlani tudjuk a Soroksári Botanikus Kertet, hiszen a természetben eltöltött idő alatt megnyugszik a lelkünk, feltöltődünk, miközben rengeteg új információra is szert tehetünk.
   
    A Soroksári Botanikus Kertet a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Tanácsa létesítette 1963-ban. A kert alapításakor a területen az 50-es években telepített növényzete, az eredeti társulás maradványok a kert kiemelten védett részei, melyek ritka, védett növények természetes élőhelyei. Ez a Kert legértékesebb és egyben legsérülékenyebb élőhelye, amely egy töredékekben fennmaradt, meszes talajú kiszáradó láprét, a Duna–Tisza közére jellemző eredeti növénytársulás (Succiso–Molinietum). A Soroksári Botanikus Kert területe 60 ha, mely 1977 óta a főváros helyi jelentőségű természetvédelmi területe.
     A telepítők leginkább az oktatási szempontokat tartották szem előtt, így került sor a rendszertani, illetve a növényföldrajzi egységek kialakítására. A növénytelepítések a mai napig a Botanikus Kert 1964-ben készült telepítési tervét követik. A gyűjtemények a következő nagyobb egységekbe sorolhatók:
Növényföldrajzi egységek: Észak-Amerika,Kelet-Ázsia, Közép-Ázsia és Kaukázus, Kelet-, Közép- és Dél-Európa, Kárpátok.
Génalaptartalék és élőgyűjtemények:honos évelők gyűjteménye, vadrózsa gyűjtemény, vadgyümölcs gyűjtemény
Fontosabb hazai növénytársulásokat bemutató parcellák: Középhegységek növényei, sziklakert, Borostyán gyűjtemény,
Mediterrán és szubtrópusi növények gyűjteménye: Szubtrópusi–Trópusi, Mediterrán növénygyűjtemény.  A kert felosztásáról az alábbi linken tájékozódhat: http://sorbotkert.hu/terkep/#.ZEesAXZBy5c

Első sétánk:
április 13. – Tamariska domb és háborús emlékhely
Első helyszínünk a csepeli Tamariska domb, melynek 2012-es védetté nyilvánítását nemcsak geológiai értéke indokolta, hanem a területén megtalálható homokigyep-életközösség is, amelyben számos védett növény- és állatfaj található, egy részük pannon endemikus élőlény. A sétát Simonné Nagy Ágnes vezeti. A természeti értéken túl a domb mélyén egy háborús bunker húzódik, melyet a Csepeli Helytörténeti Gyűjtemény munkatársával végigjárunk. Az óvóhelyen két tárlat került kialakításra: 1956-os Csepeli Büszkeségpont és a Csepel 1944, ami a csepeli bombázásoknak állít emléket. Hozzávetőleg maximum 40-45 perc mindegyik megtekintése.
A bunkerben állandó 14-16 fokos hőmérséklet van, a ruházattal úgy kell kalkulálni.

Beszámoló a Tamariska domb és háborús emlékhely szakvezetéses  sétáról

 A beszámoló innen is letölthető (pdf) »

A Budapesti Művelődési Központ által szervezett számos programon a részvétel ingyenes. A rendezvény résztvevői a megjelenésükkel tudomásul veszik, hogy a rendezvényen fotó-/videofelvétel készül, amelyet az intézmény honlapján vagy Facebook oldalán közzé tehet. A felvételen látható érintett írásban kifogásolhatja az arcmása közzétételét.

MEGKÖZELÍTHETŐSÉG
1119 Budapest, Etele út 55/a.
GPS koordináták: N47.464206, E19.03141
Intézményünk tömegközlekedéssel megközelíthető: az M4-es metróval (akadálymentes), az 1-es villamossal, a 7, 114, 213, 214-es autóbusszal, Bikás park (előzőleg Kelenföld városközpont) megállónál kell leszállni. Minden buszjárat alacsonypadlós, az 1-es villamos alacsonypadlós (CAF) változatát a menetrendekben aláhúzással jelölik.

Csatlakozzon Facebook oldalunkhoz: BMK Facebook oldal
Szeresse Ön is elkapott pillanatképeinket: BMK az Instán
Látogasson el Youtube oldalunkra is: BMK Youtube csatorna
Lapozzon bele kiadványainkba: a BMK kiadványai az Issuun.

Közművelődési Minőség Díj 2012

• < Előző
• Következő >