Nyomtatás 

ProjektmenedzsmentMi igaz, mi hamis a pályázatokkal kapcsolatos népszerű közvélekedésekből? Mi az, aminek tényleg van alapja és mi az, ami pusztán hangzatos városi legenda? A pályázatok és az uniós források körüli számos bizonytalanságot és félreértést Kellermann Éva segíti tisztázni...

„Semmi hasznunk az uniós tagságból, ha az EU csak a főterek meg a polgármesteri hivatalok homlokzatának felújítására ad pénzt."

Téves információ. A nem nemzetközi együttműködésben megvalósuló hazai fejlesztésekre felhasználható nemzeti fejlesztési tervet (Új Magyarország Fejlesztési Terv, 2011-ben újratervezve: Új Széchenyi Terv) és a kapcsolódó operatív programok (pl. GOP, TÁMOP, KEOP) pályázatait Magyarországon tervezik. Brüsszel csak a meglehetősen tág keretfeltételeket határozza meg bizonyos jogszabályok keretében, a fejlesztési tervet és az operatív programokat mindig a hazai intézményi felelősök (eddig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a jövőben várhatóan a szakminisztériumok) terjesztik elő Brüsszel számára, ahol tárgyalásos úton hagyják jóvá a terveket. Az esetleges átdolgozást ezekben az esetekben is a hazai intézmények végzik, az uniós hivatalnokok lényegében egyetlen sort sem írnak bele a tervekbe. Mi több, a konkrét pályázati kiírásokat még csak egyeztetni sem kell Brüsszellel. Ha nem tetszik tehát, hogy mire fordítjuk az uniós pénzeket, azért ne az uniót hibáztassuk.

Van viszont lehetőségünk arra, hogy ennek hangot is adjunk! A jelenlegi gyakorlat szerint a dokumentumokat minden szinten (fejlesztési terv, operatív program, két- vagy többéves akciótervek, pályázati kiírások) lehet véleményezni a tervezési szakaszban. Keressük az aktuálisan véleményezésre bocsátott dokumentumokat az NFÜ honlap (www.nfu.hu) „Partnerség" menüpontjában, illetve iratkozzunk fel az NFÜ hírlevelére (http://www.nfu.hu/hirlevel_feliratkozas), amelyben tájékoztatnak a társadalmi egyeztetések indulásáról. Az idei év különösen érdekes ebből a szempontból, mivel nemcsak az idei pályázati kiírásokat tudjuk véleményezni, hanem lesz lehetőségünk a 2014-2020 közötti évekre szóló fejlesztési terv és a kapcsolódó operatív programok véleményezésére is.

„Mivel rengeteg uniós pénz bennragadása fenyeget, idén dőlni fog a pénz a pályázatokból."

Sajnos nem egészen. Mint fentebb írtuk, az operatív programok szintjéig kell Brüsszellel egyeztetni a tervezési dokumentumokat (http://www.nfu.hu/umft_operativ_programok). Az operatív programok a beavatkozási területek (ún. prioritások) szintjére lebontva tartalmazzák a rendelkezésre álló forrásokat, a fejlesztések sikerességét bizonyító mutatószámokat, illetve a fejlesztések irányát, céljait, fontosabb jellemzőit. Ezeket tehát nem lehet Brüsszelt megkerülve megváltoztatni, nem lehet pl. az egészségügyiről a szociális területre átcsoportosítani forrásokat a TÁMOP keretében. Elvben lenne lehetőség brüsszeli egyeztetésre, de ez legalább féléves procedúra, amely idő hiányában már nem fér bele. A kifizetések lassúsága elsősorban az állami, önkormányzati nagyberuházások problémája, de ezekről a területekről nem lehet átcsoportosítani mondjuk gazdaságfejlesztésre. A gazdaságfejlesztés több területén (különösen a közép-magyarországi régióban) pedig lényegében már meghaladja a 100%-ot a forráslekötés. A problémát az NFÜ jellemzően a nagy állami, önkormányzati projektek egyedi segítésével (projektdoktori rendszer), a döntések és a kifizetések felgyorsításával, illetve a könnyített elbírálású pályázatok széleskörű alkalmazásával igyekszik orvosolni.

„A brüsszeli kiírású pályázatokon nehéz labdába rúgni, ott egész Európa ringbe száll."

Nem feltétlenül igaz. Az, hogy egy pályázatot Brüsszelben írnak ki, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy Brüsszelbe is kell benyújtani, vagy hogy ott bírálják. Brüsszeli kiírású, ún. közösségi programok például a Comenius, Erasmus, Grundtvig, Leonardo alprogramokat tömörítő Egész életen át tartó tanulás (LLP) program és az EU 7. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramja (FP7) is. Nagy különbség viszont a kettő között, hogy míg az FP7 pályázatokat kivétel nélkül központilag bírálják (centralizált pályázatok), addig az LLP program számos olyan lehetőséget kínál, ahol a benyújtás és a bírálat helyszíne is Magyarország (decentralizált pályázatok). Így például egy szinte bármilyen szervezet, cég által pályázható Leonardo mobilitási pályázat esetében nem csak magyarul pályázhatunk, hanem csak a hazai mezőnyben kell megmérettetnünk. Nem szabad azonban megijedni a centralizált pályázatoktól sem: az Európa a polgárokért program testvérvárosi pályázatain például évek óta nagy sikerrel vesznek részt a magyar pályázók, pedig ezeket is Brüsszelben bírálják el. A tapasztalatok alapján érdemes a nyertes pályázók honlapján tájékozódni arról, hogy mivel is lehet nyerni (gyakran a jó vagy rossz tapasztalataikat is megosztják a pályázók), vagy akár keressük meg őket közvetlenül kérdéseinkkel, hogy mire érdemes odafigyelni a pályázás során.

„Hátrány, ha volt már hasonló témájú pályázatom."

Ez így megint nem feltétlenül igaz. Ne keverjük össze a hasonló és az azonos témájú, tartalmú pályázatot. Minden pályázati rendszerben szigorúan tilos ugyanarra még egyszer pénzt kérni, amit más forrásból már finanszírozunk (kettős finanszírozás). A „más forrás" nem feltétlenül kell, hogy pályázat legyen, egy támogatói ellenőrzés során akkor is komoly következményekre számíthatunk, ha kiderül, hogy a projektmenedzser köztisztviselőként és a projekt keretében is felvette a teljes fizetését. Ne reménykedjünk abban, hogy nem derül ki, az ellenőrzések meglehetősen szigorúak, és a pályázati rendszerek is egyre hatékonyabban össze vannak kötve (azt különösen jól tudják vizsgálni, hogy ugyanabban a pályázati rendszerben – pl. Új Széchenyi Terv – pontosan mire is kaptunk korábban támogatást). Az viszont teljesen ésszerű, sőt kívánatos, hogy a fejlesztéseink a korábbi eredményeinkre épüljenek, ha pl. korábban vakok számára akadálymentesítettük az OKJ-s képzésünket, akkor most ezt megtesszük a siketek számára is. Ugyanakkor vannak olyan pályázatok is, ahol kizárt hasonló témában újabb pályázat benyújtása: pl. minden hallgató csak egyszer részesülhet Erasmus tanulmányi támogatásban a felsőoktatási tanulmányai alatt (de emellett pályázhat egyszer Erasmus szakmai gyakorlatra is). Az adott pályázatra vonatkozó információt, korlátozásokat minden esetben gondosan ellenőrizzük a pályázati kiírásban.

A szerzőről:

Kellermann Éva

Mire számíthat az online cikksorozat következő részében?

Magyarországon ma rengeteg pályázati tanácsadó cég kínálja a szolgáltatásait a piacon. A pályázókat részben a bőség zavara, részben a folyamatosan keringő városi legendák bizonytalanítják el, hogy érdemes-e pályázatíróra bízni a pályázatok megírását. Milyen szempontokat érdemes mérlegelni a döntéshez? Hogyan kerüljük el, hogy kóklerek kezére jussunk? Mi az a lépték, amit mi magunk is biztonsággal meg tudunk pályázni?

A következő írásból kiderül...

Forrás: TPF.hu

Kapcsolódó cikkek

Cikkajánló – Térképezzük fel előre a pályázati forrásokat!

Mire számíthatunk a következő hét évben az uniós források terén?