A Magyar Festészet Napjának megünneplése 2002-től datálódik, a hozzá kapcsolódó rendezvénysorozathoz évek óta a Budapesti Művelődési Központ is csatlakozik, közösségi festési alkalmakat szervezve az érdeklődőknek. A fények, színek és formák ünnepe Szent Lukács, a festők védőszentjének névnapjához (október 18.) köthető, aki a gyógyítás mellett a festészet patrónusa is volt.

A korábbi évek alkalmain számos festési technikát kipróbálhattak már a résztvevők, különböző festékekkel és textúrákkal dolgozva, mint például a fa, üveg, selyem és plakátfólia. Idén egy merőben más technikával lehetett megismerkedni. Bár a kavicsfestés az utóbbi években vált igazán népszerűvé, a kavicsok díszítése valójában évezredekre nyúlik vissza. Az ősi kultúrákban gyakran használták a festett köveket rituális célokra vagy történetek mesélésére. Manapság inkább nevezhető kiváló szabadidős tevékenységnek, minimalista művészeti stílusjegyeivel.

A közösségi festés programját a Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galériával együttműködve, annak kiállítóterében valósítottuk meg egy kisebb résztvevői létszámmal (15 fő), köztük gyerek-szülő és baráti párosok részvételével. A közösségi élmény remek lehetőséget biztosított a kikapcsolódásra, az egyéni alkotói világok, érzések kifejezésre. Felismerős, keresős játékos feladattal kapcsolódtunk a Deák17 Galéria “Ugyanakkor, ugyanott” címet viselő közép-kelet-európai gyerekkönyv-illusztrációs kiállításához. A tér adta, hogy ezen kiállítás műveiből is lehessen inspirálódni.

A festési akcióval több tucat utcán, kertben gyűjtött kavicsot és követ sikerült művészi alkotássá emelni, a program címéhez hűen, “életre kelteni” őket.